"MINDEN A TELJES TERV ÉRDEKÉBEN MŰKÖDIK. " Még születésünk előtt eldöntjük, hogy kivel és hogy...! A sorsvállalásról Tuti, hogy így van. Nem ilyen koncentráltan ugyan, de érzem én is. Életem során sok embert "ismertem fel" Hm...! Nagyon érdekes, ezért soha nem is tiltakoztam a sorscsapások ellen. Nehezen viselem ugyan, de biztos vagyok benne, hogy azért kaptam én ezeket a terheket, mert elbírom. Bízom benne, hogy valaki, vagy valami nagyság, hasznára szolgál a sorsom megélése. De néha úgy érzem, hogy elfáradtam. Kéne is egy kis erő, azonban lehet, hogy fogytán a tennivalóm itt. Nem is bánnám már, igaz még negyven sem vagyok.:) Ezzel ellentétben százhúsz évesnek érzem magam, az örömöknek, és a nehézségeknek is súlya van.:) Fogalmam nincs meddig kell még itt lennem, de addig totál bedobással maradok, ha mehetek végre, akkor egy másodpercet sem fogok tovább ide vágyni, azonnal és örömmel teszem akkor le az ittlétet, csak, amikor eljön az ideje.:) Tegnap mondta nekem megdöbbenést okozó bátorsággal, egy hozzám ellátogató hölgy, hogy sorsomban, helyrajzilag szerinte: -Itt a végállomás!- :) Lehet! Odafönt majd eldöntik. Életem annyi pontján gondoltam ugyan így, de még mindig felbukkanok a világban, hol itt, hol ott.:) Ki tudhatja ezt, mikor és hol van a végállomás. Ha már ennyit elbírtam, talán tartogat még valami megbízást az Isten. Üdvözlettel: Pichlerné Nagy Gyöngyi

Húúúúúúúú de régen írtam!! több mint tíz éve.

Azóta boldog vagyok már. :)

2014