"Egy idő után megtanulod a finom különbséget a kézfogás, és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér... És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... hogy valóban erős vagy... és valóban értékes."
Veronica A. Shoffstall
______________________________________
AMENNYIBEN TETSZETT A LAPOM, KÉREM ÍRJON A VENDÉGKÖNVEMBE...
MINDENKÉPPEN ÖRÜLÖK, ÉS KÖSZÖNÖM HOGY MEGTISZTELT FIGYELMÉVEL.
...ÉS HA TÉNYLEG TETSZETT, AKKOR TÁMOGATHATJA IS LAPOMAT, AMIT KÖSZÖNÖM SZÉPEN.
az a bizonyos kisbetűs...: Lapjának hírdetéseit, saját reklámjait, kérem ne a vendégkönyvembe helyezze, erre a célra biztosítottam a menüben Önöknek, Mindenkinek helyet. Köszönöm.
sok pénz jön
PÁROM AZ IDEÁLOM.:)
Az én imádott Párommal:)
OKOSSÁGOK, VICCES MONDÁSOK A VILÁGBÓL, INNEN-ONNAN
18 éven felülieknek ajánlott írásom könyv
formájában jelent meg. Életemről szól, gyermekkori, szexuális zaklatásról.
Remélhetőleg megtisztelnek érdeklődésükkel, és elolvassák könyvemet. A címe:
Pichlerné Nagy Gyöngyi:
LILIOM
Könyvem, rendkívül kényes
történéseket tartalmaz. Kizárólag felnőtteknek írok. Hangsúlyozom, nem
ítéleteikért, és megértésükért teszem. Csupán azért, mert kevesen beszélnek
ilyen témákról, hiszen tabu, vagy szégyenletes konzervatívabb körökben főleg.
Szerintem pedig fontos mindenről beszélni. Szívesen kiteszem magam az Önök
ítéletének, persze annak reményében, hogy történetem segítségül szolgálhat, akár
egy embernek is. Legyen példám figyelmeztetés minden szülőnek, pedagógusoknak és
társadalmunknak, egyaránt.
Egy gyönyörű vers Babits Mihálytól. Egyszerűen kell
ide!
Mert olyan sokszor kérdeztem az Istent magam
is.
ISTEN GYERTYÁJA
Engem nem tudtak eloltani: élek és itt vagyok,
itten! Pedig nagy világ-szelek elé emelted hős, vak, kicsi gyertyád
- mit akarsz velem, Isten?
Inog a láng már és tövig ég bölcs, szent, konok kezeidben.
- S új szelek jönnek, fattyu-vihar, vakarcs-poklok szégyen-fuvalma
- mit akarsz velem, Isten?
Szégyen-szél, fattyu-lehellet is zord annak, aki
mezitlen: gyötörni tud, eloltani nem, míg viaszom csöppig kisírom - mit
akarsz velem, Isten?
Mért tart magasra nagy tenyered? és milyen éj vize zug
lenn, hol sisteregve kiszenvedek ha majd kegyetlen beledobsz,
hogy körmödre ne égjek, Isten?
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
