A Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói által írt tanulmány rámutatott arra, hogy azoknak a lányoknak, akiket 10 éves koruk előtt kövérnek neveztek szüleik, rokonaik, közeli barátaik, minden esélyük megvan arra, hogy felnőtt korban elhízzanak.

A kutatók évente megmérték a kísérletben résztvevő lányok magasságát és testsúlyát, és kiderült, hogy akiket kövér jelzőkkel illettek kisebb korukban, azok esetében 1,66-szor nagyobb az esélye, hogy 19 éves korukra kövérebbek legyenek. A. Janet Tomiyama, az UCLA pszichológus professzora sokkolónak nevezte az eredményeket.

Elmondta: a hatás akkor is működött, ha a testsúlyt, a jövedelmet, a fajt és a pubertáskort nem vették figyelembe az összehasonlítás során. Jeffrey Hunger, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, a negatív társítás arra ösztönözte a kislányokat, hogy öntudatlanul is magukra vegyék az elhízás stigmáját, és olyan magatartásformákat vegyenek fel, amelyet végül önbeteljesítőnek bizonyultak.

A negatív megbélyegzések, jelzők fizikai és a pszichológiai szinten egyaránt hatnak. Pszichológiai megbélyegzések pl. a következők: vesztes vagy, soha, semmit nem vagy képes megcsinálni, figyelmetlen vagy, nem tartod magad a szabályokhoz, igazi probléma vagy, soha nem sikerül semmi neked, stb. A gyerekek még nem rendelkeznek olyan mentális és érzelmi kapacitással, amellyel képesek lennének visszautasítani a negatív üzeneteket, ellenkezőleg, szivacsként szívnak magukba mindent, és alkalmazzák a kapott ismereteket.

Képzeljük el, hogy megszületünk, és halvány fogalmunk sincs arról, hogy kik vagyunk. Amikor növekedünk a szüleinktől függünk, ők gondoskodnak rólunk, és az ő feladatuk, hogy megtanítsák nekünk, kik is vagyunk. Ezért szüleinknek mindenek felett hiszünk, és amikor negatív üzeneteket kapunk, azokat is helyesként fogjuk fel. Amikor azt mondják nekünk, hogy vesztesek vagyunk, akként is fogunk viselkedni. Ha sok ilyen üzenetet kapunk folyamatosan, jó eséllyel egy önbizalom hiányos, szorongó és az életben a helyünket nem találó felnőtté fogunk válni.

Szerencsére sokan ezek közül a gyerekek közül tinédzser korban, vagy még korábban fellázadnak a megbélyegzések ellen. Annyira sérült a lelkük, az önbecsülésük, hogy készek megálljt parancsolni a folyamatnak. Akik elég erősnek bizonyulnak, azok 20-30 éves korukra képesek lesznek maguk mögött hagyni ezeket a sérüléseket és leküzdeni az ezekből fakadó hátrányokat. Teljes sikert akkor érnek el, ha nemcsak harcolnak ezekkel az üzenetekkel, hanem teljesen elfelejtik azokat. Ehhez arra van szükség, hogy tudatosítsák magukban az elszenvedett sérelmeket, elfogadják a helyzetet és megbocsássanak. Minden tőlük függ, hisz mindenki magát ismeri a legjobban. Forrás: filantropikum