Éjfélig is jelenthetek.:)
ego 2005.04.16. 13:00
Friedrich Nietzsche
Title goes here
Ez a nap, gyönyörű!
Nagyon finomat főztem, kint ebédeltünk a
szabadban, ragyogó napsütésben.:)
Igazi édeni jelenet lehetett, mert az
állatok, gidák is, kint voltak az udvaron, a fák némeike pedig virágba
borult.
Fantasztikus!
Egy kis könnyű leveske, és másodiknak
pörkölt, nokli tejfölösen.
Egy ici-pici Bikavér kíséretével. Ez
utóbbinak, csak nálam volt sikere.:)
Ez a nap, gyönyörű!
Title goes here
Egy
barátnak!
"
Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem hogy többé nem hiszek
neked.
Friedrich Nietzsche
Title goes here
Ancsel Éva
gondolatai
(Érvelést gyakoroltató feladatot bevezető
gondolatok - a középszintű írásbeli magyar érettségihez)
Az alább
összegyűjtött gondolatokat iskolai tanórán vagy éppen házi feladat formájában is
feladhatjuk – vitára bocsátva.
A feladatsor Ancsel Éva Összes bekezdése c. mű
alapján készült.
Példák:
- „Az
öröm komoly dolog – halálosan komoly. Nem azért van kevés örömünk, mert
komolytalanok vagyunk?”
(XXI.)
a. Szerinted komoly avagy komolytalan dolog az öröm? b.
Mit ért a szerző második mondatában a „komoly” kifejezés alatt? Találj e
jelentésre szinonimát!
c. Véleményed szerint
igaza van a szerzőnek? Érvelj a szerző véleménye mellett vagy ellen!
|
- „A
vétkeinket természetesen elfelejtjük, hát még az olyan állítólagos
semmiséget, hogy egy embert arcul ütöttünk. De az istenért, a kezünket
azért magunkkal hurcoljuk, az velünk marad – vagy nem?” (LXXIX.)
Elrejtőzhetünk-e
lelkiismeretünk elöl?
Néhány világirodalmi és
magyar irodalomból vett példán keresztül érvelj a fenti állítás mellett
(„nem rejtőzhetünk el”) vagy
éppen ellen („elrejtőzhetünk”)!
|
- „Ha
Wittgensteinnek igaza van – ami nagyon valószínű -, és „amiről nem lehet
beszélni, arról hallgatni kell”, akkor már csak egy probléma marad:
amiről lehet beszélni, arról érdemes-e?” (LXXXIII.)
a. Szerinted miről lehet beszélni és miről kell
hallgatni?
b. Szerinted miről érdemes beszélni és miről nem?
c. Keleti filozófusok
szerint a nyugati ember egyik legnagyobb bűne, hogy nem képes csöndben maradni. Valóban olyan
nagy bűn ez? Érvelj az állítás igaza mellett és ellen is!
|
- „A
pénz - minden ellenkező híreszteléssel szemben – patyolattiszta nagyon
sok fizetési eszközhöz képest. Hát nem tisztább, mint ha
ellenszolgáltatásként például azt kell vallanom, hogy nem mozog a Föld,
vagy tudok egy embertársam soha el nem követett
bűnéről?”
(XCIV.)
Véleményed szerint igaza
van a szerzőnek, és a fent felsorolt „fizetési eszközök” a pénznél is
„piszkosabbak”? Érvelj a szerző véleménye mellet vagy ellen!
Világirodalmi és magyar
irodalomból vett példákon keresztül illusztráld gondolataid!
|
- „Az
unalom a horror vacui (=űrtől/ürességtől való félelem) szülötte, csak
éppen az idő a vacuum. Az élettől fél, önmagától fél, aki unatkozik. Nem
tudja, hogy nem vasútállomáson tartózkodik, hanem hogy él. Igaz: az idő
csak történettel kitöltve nekünk való.
Az unalom veszélyes, mert
nagyon sok bűnt követ el unalmában az ember. Hiszen az unalmat kiváltó
vacuum sokszor odabenn van. (Hát nem jogos a horror?!)” (XCI.)
Valóban ilyen veszélyes lenne az unalom? Érvelj
mellette vagy
ellene!
Gondolataidat irodalmi
példákon keresztül illusztráld!
|
Ancsel Éva
(Bp., 1927. máj. 23.?Bp., 1993. máj. 1.): költő, filozófus,
esszéíró.
A filozófiatud. kandidátusa 1973, doktora 1977; A Munka Érdemrend
ezüst fokozata 1977; Állami Díj 1983; az MTA lev. tagja 1985-től, r. tagja
1990-től; SZOT-díj 1986.
M.: Művészet, katarzis, nevelés, tan., 1970; A szabadság dilemmái,
esszé, 1972 [angolul: 1978]; A megrendült öntudat mítoszai, tan., 1974;
Töredékek az emberi teljességről, esszék, 1976; Történelem és alternatívák. A
cselekvés válaszútjai, tan., 1978 [németül: 1984]; Írás az éthoszról,
tan.-ok, 1981 [angolul: 1988]; Polémia a történelemmel. Esszé Walter
Benjaminról, 1982; Három tanulmány [tart.: A szabadság dilemmái, A megrendült
öntudat mítoszai, Írás az éthoszról], 1983; Éthosz és történelem, tan., 1984;
Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról, tan., 1986; Százkilencvennégy
bekezdés az emberről, aforizmák, 1987; Száznyolcvankét új bekezdés az emberről,
aforizmák, 1989; Az aszimmetrikus ember, 1989; Bekezdések az emberről,
1987?1991, esszék, 1991; Lélek, idő, emlékezés, 1992; Ancsel Éva utolsó
bekezdései 1993, 1993; Az ember mértékhiánya, emlékezések, 1993; Ethos,
Knowledge, History, 1994; Az élet mint ismeretlen történet, 1995.
|