Mi a gyógyászati jelentősége a diófának és mire jó a diófa levele? A dió a magyarság ősi fája, szakrális növény. Családok idősebb és fiatalabb generációit érzelmileg kapcsolta össze: a diófának számottevő terméshozamához legalább 40 évet fejlődnie kell, így diófát leginkább a nagyszülők ültettek unokáik számára.

A diófa szimbolikája és gyógyhatásai

A dió termése szimbolizálja a két fél egészét, a nő és a férfi életre szóló kapcsolatát: mindkettő önmagában csak fél ember, egésszé csak együtt válhat. A magyar ősvallásban a teljességet jelképezi.

Eleink széles körben hasznosították külsőleg sebfertőzések, fekélykezelés, bőrgomba, nyílt sebek gyógyítására, hámszövet összehúzásra, gyulladáscsökkentésre, nyálkahártya fertőtlenítésre, hajhullás és fagysérülés, baktériumok ellen, általános fertőtlenítésre, érzéstelenítésre, s belsőleges felhasználása még ennél is kiterjedtebb volt.

Betegségek egész sorának kezelésében és a megelőzésében több, mint hatékony.

Régen az istenfa mellett ez a csonthéjas minden kert vagy udvar elmaradhatatlan része volt. Nem véletlenül: ha javasasszonyok vagy füves emberek nem tudtak rájönni, pontosan milyen gyulladás is okozza egy adott személy „nyavalyáját”, legalábbis egy diófalevél tea fogyasztását ajánlották, amiről úgy hitték, biztosan meg nem árthat.

Híres, őshonos magyar fajták közé tartoznak a Tiszacsécsi, Alsószentiványi, Milotai, Buzsáki veresbélű és Bonifác diók.

A diófa levelének egyéb hasznosíthatósága

A diófa minden része hasznosítható: kéreg, levél, termésbél, terméshéj, terméskopács.

A közhiedelemmel ellentétben a fa levelei komposztálhatók: a hagyományos komposzttól eltérően két év kell a teljes lebomláshoz, ellenben a belőle készült komposzt több és magasabb tápanyagtartalommal látja el a vele kezelt talajt.

Hogyan tartósítható a diófa levele a későbbi felhasználásra?

A levelek száraz, meleg, fényvédett helyen néhány nap alatt kellően megszáradnak ahhoz, hogy el lehessen raktározni őket az év többi részére. A levelek ideális gyűjtési ideje július közepe.

Hatóanyag tartalmukat tekintve ilyenkor vannak csúcson, illetve állagra, fejlettségre ekkor a legnagyobbak és a legszebbek.

Levelekből csak a legtisztább, kártevő és penészfolt mentes példányok gyűjthetők.

A levelekből még friss állapotukban készíthető olajos macerátum, ami gyógykencék és kézműves gyógyszappanok alapanyaga. Érdemes megemlíteni, hogy szappankészítéshez akár a kifejlett termés héját is tanácsos megőrizni, hiszen porítva tökéletes “peeling” hatást lehet vele elérni.

Hogyan készül a levelek olajos macerátuma?

Az apró darabokra vágott leveleket egy átlátszó üvegbe nyomkodva felöntjük annyi olajjal, ami bőven ellepi. Minél több a levél a macerátumban, annál erősebb a végeredmény. A dióleveles olajos üveg a napon maradhat fedővel takarva két-három hétig. Minden nap át kell keverni. A macerálás után műanyag vagy papírszűrőn át szűrhető. Minimum egy évig eltartható. A maceráláshoz szükséges olaj lehet hidegen sajtolt repce vagy extra szűz olíva olaj, vagy bármilyen egyéb, nem hőérzékeny olaj, amiben szívesen macerálunk. A hidegen sajtolt napraforgó olaj kevésbé jó döntés, viszonylag hamar avasodik. A végtermék lejárati dátuma a kivonatoláshoz használt olaj lejárati dátumával megegyező.

Készítsünk együtt egyszerű diólevél kencét bőrgomba ellen!

Ez a kence magas diólevél macerátum tartalommal enyhe bőrproblémákra alkalmas.

• 12 g diólevél macerátum
• 5 g shea vaj vagy kakaó vaj
• 2.5 g méhviasz

Lassú lángon hevítsük fel állandó kavargatás mellett a diólevél macerátumot a shea vajjal, illetve a kakaóvajjal. Ha kész, adjunk hozzá méhviaszt, hogy keményebb, balzsamosabb állaga legyen. Hőálló üvegbe töltjük. Ha kihűlt, fedőt csavarunk rá.

 

Házi szappan diófalevélből

Hozzávalók diófalevél házi szappanhoz

A következő recept általános tulajdonságokkal bír és szabadon variálható, nagyjából 1800 g szappanmassza lesz belőle, 5 % “superfat”. Mit jelent a “superfat”? A masszában a lúg által el nem szappanosított zsírfölösleg, amely nem látszik, de valamennyire ápoló hatást fejt ki a későbbi használat közben. 5%-tól 27%-ig alkalmazható hideg vagy meleg eljárástól függően.

-70 g szőlőmag olaj
-350 g kókusz zsír (ebben ősszel kivonatolhatunk néhány szem diókopácsot)
-100 g napraforgó olaj
-300 g olíva olaj (vagyis a macerátum, ha erre az olajra esett a választás)
-200 g avokádó olaj
-100 g shea vaj
-50 g méhviasz

-421 g desztillált víz
-162 g nátronlúg

-dörzsis szappan esetén 1 evőkanál dióhéj őrlemény

Házi diólevél szappan készítése

Hideg és meleg eljárásos módszerrel egyaránt lehet szappant készíteni.

Én a hideg eljárásos szappanok készítésében vagyok jártas, ez egy hideg eljárásos, vagyis “cold process” szappan lesz. Ha nem áll rendelkezésre tömb szappanöntő forma, megteszi egy kisebb fiók vagy egy sütőpapírral kibélelt gyümölcskenyér sütőforma, esetleg őzgerinc sütőforma. Minden esetben érdemes sütőpapírral bélelni a formát, hogy könnyen kiszedhető legyen a megdermedt szappan.

A biztonsági előírásokat tartsuk be!

Legyen rajtunk gumikesztyű, védőszemüveg, vastag anyagú hosszú ujjú ing és bőrkötény.

A nem hőérzékeny olajokat és vajakat hevítsük fel (kókuszzsír, napraforgó olaj, olíva olaj, shea vaj, méhviasz) annyira, hogy minden elolvadjon, majd zárjuk el a lángot. Ne emelkedjen a hő 65-70 Celsius fok fölé.

A hőérzékeny olajokat (szőlőmag olaj, avokádó olaj) a kihűlt olajos masszába tegyük, amikor eléri a 40-45 Celsius fokot.

A lúgot oldjuk fel külön hőálló edényben és figyeljük a hőfokát. A lúggőzt ne lélegezzük be. Körülbelül 35-40 Celsius fok környékén egyesíthető a lúg a 35-40 Celsius fokos olajokkal.

Mixeljük botmixerrel “trace” állagúra és öntsük ki a formába. Mit jelent a “trace” állag? A massza pudingosodást megelőző állapota – amikor az olajok és zsírok megfelelően elegyedtek a desztillált vízben feloldott lúggal – de még mindig elég híg az öntéshez.

A kész szappan teteje villával vagy kanállal, egyéb eszközökkel tetszőlegesen díszíthető, virágokkal és szárított növényekkel csinosítható.

A megdermedt szappan 24-36 órán belül éles késsel vagy szappanszeletelővel kívánt méretre vágható.

A szappan hideg eljárással készült, vagyis minimum 2 hónap érési idő szükséges az elszappanosodás kiteljesedéséhez és a lúg közömbösüléséhez. Ez idő alatt puszta kézzel ne érjünk a szappanhoz. 2 hónapig szellős helyen érleljük.

 

Milyen veszélyekkel járhat a dió használata?

A diót 12 évvel ezelőtt ki akarták venni a Magyar Gógyszerkönyvből, állítólagos rákkeltő juglon tartalma miatt. Azóta kiderült, hogy csupán a levelek alkoholos tinktúrájába oldódik ki ez a hatóanyag és csak csekély mértékben (mivel a levelek és a termésburok is csak elhanyagolható mennyiségben tartalmazzák). Az olajos macerátumba és a vizes kivonatba (tea) nem szivárog ki a juglon, így biztonsággal fogyasztható, használható.