"Egy idő után megtanulod a finom különbséget a kézfogás, és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér... És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... hogy valóban erős vagy... és valóban értékes."
Veronica A. Shoffstall
______________________________________
Bocsáss meg Uram, hogy egykor nem ismertem fel a védőangyalt, akit küldtél mellém abban a nehéz órában. Olyan rémesen egyszerű volt, görnyedt háttal jött felém, porosan, kopott saruban, szárnyak nélkül, törékenyen.
Még csak nem is köszöntöttem. Lenéztem, elhúzódtam tőle!
Ki gondolta volna, hogy karjába vesz, felemel, átölel, és megment engem, azon a nehéz órán.
Már figyelek! Bárki lehet... angyalod.
Pichlerne
_______________________________________
AMENNYIBEN TETSZETT A LAPOM, KÉREM ÍRJON A VENDÉGKÖNVEMBE...
sok pénz jön
PÁROM AZ IDEÁLOM.:)
Az én imádott Párommal:)
OKOSSÁGOK, VICCES MONDÁSOK A VILÁGBÓL, INNEN-ONNAN
Bölcsességek, és idézetek, melyek nem feltétlenül tetszetősek számomra, nem én válogatom, automatikus áradás. :) ...de azért bőségesen vannak köztük gyöngyszemek.
" "
______ . _______
KEDVENCEM MÉG AMI WINEHOUSE
Hogy egy Amyt kedvelő szavait idézzem:” Ilyen flegmán őszinte, hanyagul elegáns, szétesett mégis bűbájos és dögös énekesnő nagyon kevés van.”
Nem mintha megérdemelné a bizalmamat bárki is, túl sokat kínlódok, kínlódunk (8 éve is)ahhoz, hogy dícsérhetném honatyáinkat, de most nincs más lehetőségem.
Most nyernie kell, érzésem szerint.
Természetesen, erről senkit nem kívánok meggyőzni!!!!!!!!!!
:)
Azt mondja nekem egy kedves ismerősöm:
-Gyöngyi, sokkal intelligensebb nőnek gondoltalak, mint, hogy a Fideszt elutasítsd.
Inkább ne menj el szavazni!-
Szomorú lettem, hiszen komolyan erősödött a kedves ismerősöm haragja irántam.
-Nekem, bőven elég annyi intelligencia, hogy belássam azt, ha más ember véleménye eltér az enyémtől, vagyis, elfogadom csöndben, a döntését, és nem támadom, ha másra szavaz, mint én.
Ennyi volt a válaszom!
Szóval, hajrá Gyurcsány...! Megelőlegzem a bizalmat.
Dávid Ibolya igazán bámulatos jellem.
Köszönet érte
Kovács Katinak
Kedves Kati!
Amióta vagyok ezen a világon, és érzékelem is sajátosságait, sokat láttam már, és hallottam. Azonban bátran mondhatom, hogy az élet attól is olyan szép számomra, mert Ön is itt van közöttünk.
Magányos gyermekkorom vígasza volt, dalaival.
Nagyon köszönöm!
Nem is tudom, meddig kell még maradnom, de biztos vagyok benne, hogy amig csak élek, addig hálás leszek ezért.:)
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNOK!
MINDEN JÓT, AMIRE CSAK SZÜKSÉGE VAN A BOLDOGSÁGHOZ.
Tisztelettel:
Pichlerné Nagy Gyöngyi
Az a baj, hogy
túlságosan sok energiát áldozok arra nap, mint nap, hogy
túléljem.
Görcsösen élni
akarok, pedig lehet, hogy túl élném a napot akkor is, ha nem akarnám olyan
nagyon.
És az a baj, hogy ez
a maszlag, az arcomon, a mosoly, folyton rám van tapadva. Mint ha...! Mondják:
Milyen erős vagy!
Miért
gondolják?????
Lehet, hogy el
kellene lazulnom egy kicsit, úgy bele pihenni a semmibe kicsit, és akkor
könnyebb lenne.
Az is baj, hogy
felelőtlenség írogatnom ilyesmit, hiszen félrevezethetek másokat. Nem! Most csak
magamnak írok. Tessék engem most elnézni, hagyni egy kicsit
gondolkodni.
Gondolatok...!
Folyamatosan törnek rám, de talán nem elég okosan irányítom a menetét. Talán nem
elég építően.
Lenyűgöz az a csoda,
amikor valaki felébred, elvégzi a reggeli ébredéssel járó apró mozzanatokat,
aztán a konyhában felteszi a teavizet forrni, előkészíti a kellékeket, filtert,
cukrot, citromot, és a poharakat, kanalakat, tányérokat a reggeli pirítóshoz.
Fokhagymagerezdeket tisztít a pirítóshoz, és egy kis zsírt, hogy megkenje a még
forró kenyérszeleteket. Kimondhatatlan nagydolog ám ez. Az, hogy valaki
gondoskodik arról, hogy legyen tea, hozzá cukor és citrom, vagy pótló, és zsír
és kenyér és fokhagyma és hozzá a só! Már előző nap beszerzi a kellékeket, hogy
amikor eljön a reggel, akkor elkészítse az ételt. Talán én magam, a tegnappal
szúrom el. De ha ma, a holnapra tervezek és teszek, akkor is kilátástalan
a pirítós.
Értik ezt? :)
Milyen muris. A
lehetőségeim korlátozottak. Vagy én vagyok korlátozott?:)
Igen, több mint
valószínű.
A pirítós sztori
csak töredéke a napi csodák tömkelegének. Hiszen aki ételt készít, az már
előzőleg gondoskodott a szükséges energiákról, mint villany,
gáz...
Gondoskodás.
Szentül meg vagyok
róla győződve, hogy a szeretet lényegét, azon felül, hogy a "fontosabbak
magamnál" személyek körülöttem a róluk való gondoskodás
jellemzi.
Ezt most jól
megmondtam, talán érthető. A kérdés csupán az, ha nincs lehetőségem a
gondoskodásra, akkor mennyit ártok ezzel magamnak.
Nagy tisztelője vagyok Márai Sándornak, bár
időnként megrémítenek,
azok a totálisan lecsupaszított
tények, amiket megfogalmaz, melyeket ilyen ragyogó tisztasággal átlát. Igazán bölcs!
Márai
Sándor: Arról, hogy legokosabb egyedül
maradni
Mert ne számíts te senkire. Már nem is
vagy hűséges a munkádhoz,
ha bárkire is számítsz.
Már nem is végzed egészen, feltétlenül,
életre-halálra munkád,
mellyel sorsod megbízott, ha bárkinek
hűségét elfogadod.
Nincs senki, aki segíthet. Műveket,
embereket, népeket utolsó pillanatban
nem védhet meg senki, nem segíthet
senki, csak a mű, s az ember,
a nép maga maga.
Ugyanaz az erő, mely megalkot egy
művet, felépít egy életet,
csak az tud megvédeni is.
Ezért legokosabb egyedül maradni.
Aki igazán, elszántan magányos, aki
lelke mélyén nem sínyli ezt a magányt,
csak az erős. Nem szabad érzelmesnek
lenni, sem reménykedni.
A végén meg kell halnod, tudjad ezt.
Mitől félsz hát? Mit is remélhetsz?
Ha munkádhoz hűséges vagy, a halál sem
tehet ellened semmit,
amíg munkád tető alá nem hoztad.
Ezt tudjad, s marad bátran
magányos.
Nagyon tetszik a következő is...
Gracián: Tudjuk magunkat kivonni
Bölcs életszabály, hogy az ember tudjon valamit megtagadni.
Még fontosabb, hogy önmagát meg tudja tagadni ügyektől és személyektől.
Vannak különös foglalatosságok, melyek szú módjára őrlik az értékes időt.
Nem illő dolgokkal foglalkozni rosszabb a semmittevésnél.
Nem elég, ha az óvatos ember maga nem tolakszik, több kell ennél:
más tolakodását is el kell tudnia hárítani.
Ne legyen annyira mindenkié, hogy megszűnjön önmagáé lenni.
Ne élj vissza barátaid készségével és ne kérj tőlük többet,
mint amennyit maguktól adnak.
Minden túlzás hiba, főleg a társas érintkezésben:
okos mérséklettel jobban megőrzöd mindenki jóindulatát és becsülését,
mert nem használódik el a mindennél becsesebb illemtudás.
Őrizd meg hát a választékos iránti hajlamod szabadságát,
és ne véts a jó ízlés törvénye ellen.
De gyönyörű!!!
2005.06.07. 19:07
Title goes here
Váci Mihály
SZELÍDEN, MINT A SZÉL
Szőkén, szelíden, mint a
szél, feltámadtam a világ
ellen, dúdolva szálltam,
ténferegtem, nem álltam meg - nem is
siettem, port rúgtam, ragyogtam a
mennyben, cirógatott minden levél.
Szőkén,
szelíden, mint a szél, minden levéllel
paroláztam; utamba álltak annyi
százan fák, erdők, velük nem
vitáztam: - fölényesen, legyintve
szálltam ágaik közt, szép
suhanásban, merre idő vonzott s a tér.
Szőkén, szelíden, mint a szél, nem erőszak s
akarat által, ó, szinte mozdulatlan
szárnnyal áradtam a világon
által, ahogy a sas körözve
szárnyal: fény, magasság sodort
magával, szinte elébem jött a cél.
Szőkén,
szelíden, mint a szél, a dolgok nyáját
terelgettem, erdőt, mezőt is
siettettem, s a tüzet - égjen
hevesebben, ostort ráztam a
vetésekben: - így fordult minden vélem
szemben, a fű, levél, kalász is
engem tagad, belémköt, hogyha
lebben, a létet magam ellen szítom én.
Szőkén, szelíden, mint a szél; nem lehetett
sebezni engem: ki bántott - azt vállon
öleltem, értve-szánva úgy
megszerettem, hogy állt ott
megszégyenítetten és szálltam én
sebezhetetlen: - fényt tükrözök csak, sár nem
ér.
Szőkén, szelíden, mint a
szél, jöttömben csendes diadal
van, sebet hűsít fényes
nyugalmam, - golyó, szurony, kín sűrű
rajban süvített át, s nem fogott
rajtam, s mibe naponkint
belehaltam, attól leszek
pusztíthatatlan, s szelíden győzök, mint a
szél.